Almásy-kastély Gyula

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont, 2016 márciusában nyitotta meg kapuit a látogatók előtt . A kastély Gyula belvárosában, a várral szemben, a Várfürdő szomszédságában található.

A kastély történelméből

"A török hódoltság visszahúzódását követő időkben Harruckern János György felső-ausztriai iparos családból származó katonatiszt, III. Károly magyar királytól szolgálatai fejében kapta a birtokot, majd az egész Békés vármegyére kiterjedő területet."

"A Harruckern család jellemzően Bécsben élt, s a kor szokása szerint rendelkezett városi palotával, valamint a városon kívül nagy kertet és benne nyaralókastélyt is birtokolt. Ez utóbbit a kor egyik ismert építésze, Franz Anton Pilgram tervezte. A ma már nem álló épületnek alaprajzi kialakítása hasonlít a gyulai kastély (akkori) elrendezésére."

A gyulai kastély barokk tömbjét fia, Harruckern Ferenc alakította ki, akinek halálával az épületet Wenckheim Józsefné Gruber Mária Terézia bárónő örökölte. Wenckheim Ferenc idejében igazi fénykorát élte a kastély. A Bécsben is párját ritkító, nemesi rezidenciává bővítette az épületet, mellé lovardát emelt, parkjába és télikertjébe egzotikus növényeket ültetett.

"A Wenckheim család tagjai később három alkalommal is fogadhatták a magyar uralkodót. 1807-ben I. Ferenc és lánya, Mária Ludovika (Napóleon francia császár későbbi felesége), Ferenc József császár 1857-ben feleségével, Erzsébettel, majd 1876-ban egy hadgyakorlat alkalmával járt a gyulai kastélyban."

"1849-ben a 13 aradi tábornok közül tízen ebben az épületben tették le a fegyvert augusztus 23.-án, és a kastély kertjéből indultak el az aradi vesztőhely felé."

"A régi nemesi família, a zsadányi és törökszentmiklósi Almásy család Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került kapcsolatba a kastéllyal. Fiuk, Dénes és felesége, Almásyné Károlyi Ella „végtelen egyszerűségüknek” köszönhetően nagyon népszerű emberek voltak Gyulán. A grófné több ezer koronával támogatta a gyulai gimnázium, majd a József Szanatórium megépítését."

"Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett. A gróf öccse, Kálmán a világháború kitörésekor Angliában maradt. A II. világháború után a kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont helyeztek el. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es években fokozatosan kiürítették."

"A gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély az ország kulturális életében is jelentős szerepet játszott. Ez az első magyarországi kastély, amelyben már 1746-ban színjátékot tartottak. Himnuszunk zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek a nagyapja kulturális udvarmesterként és házi muzsikusként élt a falai között – s maga a nagy zeneszerző is gyakran megfordult itt, az Erkel család több generációja is adott zenei estet a kastély nagy ebédlőjének zongoráján. Munkácsy Mihály a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettel Szamossy Elek keze alatt, aki a Wenckheim família régi családi arcképeit, ősgalériáját másolta és javítgatta akkoriban."

Kiállítások

A gyulai Almásy-kastélyban , a történelem számára láthatatlan, kiszolgáló személyzet életébe is bepillanthatunk.

A házvezetőnő

A házvezetőnő feladatai

Naponta egyeztet a ház úrnőjével. Megbeszélik a másnapi menüt, a várható vendégek számát, a legkülönbözőbb igényeket. Neki kellett gondoskodni a ház tisztaságáról, beleértve a lepedők, törülközők állandó cseréjét. Felügyelte a porcelánkészletet, gondoskodott , hogy az összes bútor portalan és fényes legyen, egyeztette a bevásárlásokat, irányította a női alkalmazottak munkáját. Feladata volt legyen elég szappan, gyertya, cukor, só, fűszerek. Kötelessége volt a ruhák állapotának ellenőrzése, javíttatása.

A konyha

A zöldposztós ajtó a zajos , szagos cselédrészt a finom, előkelő úri terektől választotta el. Nem csak virtuálisan, hanem fizikailag is elválasztotta a főúri világtól. A 19.századi Angliában az ajtót szigetelőanyaggal , vastag , többnyire zöld posztóval vonták be. Az ajtó határozott választóvonal volt a különböző terek között.

A kápolna

A kápolna terét 1885-ben lépcsőre, vagyis magaslatra helyezett, márványszínűre festett oltárasztal uralta, amelyre Krisztus olajképét helyezték. Aranyozott gyertyatartók, díszes oltárfelszerelés, gipsz- és csontszobor, falon függő olajképek gazdagították a teret.

Eredeti falfestések

A komorna szobája, folyosó, kiállító terek:

Az Illatok

Divat, öltözékek, kiegészítők

Illemszabályok

Napirend

Táncrend

Főúri lakosztályok

A tálalás művészete

felújítás előtt

A folyosó

A terasz

A látogatókat multimédiás tárlatvezetés várja. A különleges élményt nyújtó kiállítások során, nagyon sok új ismerettel gazdagodhatnak. Nyitva tartás: Hétfőn zárva , Kedd-Vasárnap: 10:00-18:00

"A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontot Gyula belvárosában, a várral szemben, a Várfürdő szomszédságában találja. Budapest felől az M5 autópályán, majd az M44 úton, Szeged és Debrecen felől a 47-es úton, Békéscsabán keresztül közelítheti meg."

Felhasznált irodalom és további információk: http://gyulaikastely.hu/

Created By
Hajnalka Csabai
Appreciate

Made with Adobe Slate

Make your words and images move.

Get Slate

Report Abuse

If you feel that this video content violates the Adobe Terms of Use, you may report this content by filling out this quick form.

To report a Copyright Violation, please follow Section 17 in the Terms of Use.