Gyulai Vár

"Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, síkvidéki, gótikus téglavára".

A vár építését Maróthi János macsói bán kezdte el, feltehetően közvetlenül 1403 után, amikor Zsigmond király neki adományozta a gyulai uradalmat.

A török megjelenéséig, a vár építésében három periódust különböztetünk meg. Az első szakaszban épült meg a belső vár ma is látható hatalmas tömbje, valamint az ezt körülvevő derékvár.

Az enyhe trapéz alakú belsővár hossza 60 méter, nagyobbik szélessége 27, kisebbik 23 méter. A torony magassága 21 méter, a fal magassága 14 méter. A derékvár falai általában 1 méter szélesek, a belsővár fala eléri a 3 méter vastagságot is. Az építkezés második periódusában készültek el a belső gazdasági és lakóépületek.

A XVI. század elején fejezték be a bejárattal szemben a lovagterem megépítését.

A rendkívül vizenyős terület miatt a falak különös alapozást kaptak. Először is a jelenlegi talajszinttől mintegy öt méter mélyen kihegyezett tölgyfa cölöpöket vertek le. Erre terméskő falakat raktak két méter magasságig, majd a terméskő falnál kissé keskenyebben kezdték emelni a téglafalakat.

A vár történelméből:

"A vár hadászati fontossága akkor vált jelentőssé, amikor Temesvár eleste után Gyula védte Erdély és Észak-Magyarország felé az országot. 1552 után került sor a vár átépítésére, amelyet kapitánya, Kerecsényi László hat vármegye robotjával végeztetett. A vár katonasága évekig nem kapott zsoldot, így kénytelen volt portyázásokkal élelmet és pénzt szerezni."

Egy ilyen, bugaci pusztáig jutó portya emlékét idézi fel a

Szép ének a vitézekről c. históriásének

"A mű a gyulai vitézek kalandos bugaci portyáját beszéli el. A vitézek fél éve nem látott hópénzüket követelik a kapzsinak tartott Kerecsényi László várkapitánytól, aki alaptalanul azzal torkolja le őket, hogy a kiosztott ennivalóra sem méltók, hiszen már régóta nem ütöttek rajta egyetlen török csapaton sem:

Azt is bizony jó bizonnyal tudjátok, / Sok idei, hogy héjában észitek / Vég-Gyulában az királynak cipóját. // Azt is bizony jó bizonnyal tudjátok, / Vég-Gyulában törököt nem hoztatok, / Az karóban egy fejet sem töttetek.”

Az önérzetükben sértett katonák közül százötvenen portyára indulnak, s megütköznek egy ötszáz fős török csapattal, akik közül kétszázat lekaszabolnak, a többi háromszázat pedig elkergetik. A magyar katonáknak is a fele odavész, a hősök holttestét társaik viszik Gyulára eltemetni. A portyázók gazdag zsákmánnyal térnek haza. A levágott török fejekből, amelyeket korábban Kerecsényi várkapitány kért számon a vitézeken, annyit gyűjtenek, hogy egy-egy vitéz kopjafájára többet is feltűznek. A gyulai katonák az otthon maradt várkapitánynak is adnak ajándékot, egy sebesült török vajdát. Ezzel szégyenítik meg az igazságtalan és lelketlen Kerecsényit."

"A vár sorsa 1566-ban dőlt el. A világhódító Szolimán szultán ekkor vezette Magyarországra harmadik hadjáratát. Két célja volt: az egyik Szigetvár, a másik Gyula elfoglalása. Szigetvár alá maga ment, ide unokaöccsét, Pertaf basát, ruméliai beglerbéget küldte, egyesek szerint 40, mások szerint 80 000 emberrel. Július 2-től szeptember 2-ig, 9 hétig tartott a vár ostroma, amelynek végén a magára maradt, járványtól megtizedelt őrség megadta magát. A kivonuló őrséget és a várba szorult lakosokat a török kifosztotta, lemészárolta vagy fogságba ejtette."

A vár bejáratánál a végvári harcok hősies katonáinak állít emléket, a Végvári Vitéz szobra .

"129 évi török uralom után a török 1695 januárjában adta fel a várat. Utolsó hadi eseménye a Rákóczi szabadságharc idején 1705 júniusában, amikor Károlyi Sándor Rákóczi megbízásából próbálta elfoglalni a labancoktól védett várat — sikertelenül."

A vár körüli árkokat a 19. sz. elején feltöltötték, az erődítmény-rendszert császári parancsra lerombolták. A megmaradókat gazdasági épületnek és cselédlakásnak használták 1905-ig. A várat 1954-1961 között restaurálták.

Gyula város 129 évig volt török megszállás alatt, az ekkori és későbbi korok tárgyi és téremlékei tekinthetőek meg a Gyulai vár múzeumában. A múzeum több szintes, 24 kiállítóteremből áll.

Látogatható a várbörtön, az éléstár, a kovács-, és fazekas műhely .

A vármúzeum felső szintjén a korabeli lakosztályokat találjuk.

A várúrnői, várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem látható.

A lovagterem

A középkori kápolnát 1445 június 10.-én szentelte fel Miklós tripolisi püspök az Apostolfejedelmek tiszteletére.

Nyitva tartás:

Hétfő: ZÁRVA

Kedd – Vasárnap: 10:00 – 16:00

Gyula, Várkert

Created By
Hajnalka Csabai
Appreciate

Made with Adobe Slate

Make your words and images move.

Get Slate

Report Abuse

If you feel that this video content violates the Adobe Terms of Use, you may report this content by filling out this quick form.

To report a Copyright Violation, please follow Section 17 in the Terms of Use.